Agyunk fejlődésben nem tud lépést tartani az információrobbanással. Akik sokat Facebookoznak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá? – többek között erről beszélgettünk Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program elnökével. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is konzorciumi tag.
A szegedi beruházás, az ELI-ALPS kutatóközpont átadó ünnepsége 2016-ban esedékes, de 2015-ben is főszereplője több országos és regionális programnak. Legutóbb a Fény éve SZTE JGYPK által szervezett rendezvénysorozatán és a XX: Őszi Kulturális Fesztiválon került középpontba a szuperlézer. Ez a jövő. De a múlt is felvillant Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtti előadásának hasonmás kiadásával.
Szenzációs műtét a szegedi nőgyógyászati klinikán! Egészséges, 3200 grammal született gyermeknek adott életet a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2015. szeptember 7-én az a kismama, akin 3 éve méhnyakrákot diagnosztizáltak, majd a legmodernebb technológiát alkalmazva életmentő, radikális műtétet végeztek el.
A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – derül ki a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója, Merkovity Norbert és hallgatói csoportjának tanulmányából. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: megváltozik a politikai kommunikáció a közösségi média korában.
A közelmúltban nagy riadalmat kiváltó Ebola-vírus terjedését nagy pontossággal előrejelző matematikai modellt készítettek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Röst Gergely vezette csoport szerint a megelőző intézkedéseket nem szabad csökkenteni akkor sem, ha kevesebb az új fertőzés.
Mit tehet, ha ellopták a találmányát? E kérdésre válaszolt saját történetével Losonczi Áron, az üvegbeton kiötlője és Oroszi László, az irányítósávos sportcipő feltalálója az SZTE Innovációs Klubban.
A Szeged melletti Szőregről származó emberi csontmaradvány vizsgálata, az SZTE Embertani Tanszék két oktatójának az eredménye is hozzájárult ahhoz a cikkhez, amelyet a Nature magazin 2015. júniusi számában jelentetett meg a bronzkori eurázsiai népességek archeogenetikai kutatásának legújabb eredményeiről.
A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány ösztöndíjában részesült 2014-ben Kocsis Kitti, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék doktoranduszhallgatója. A fiatal biológus patkányagyszeletek vizsgálatából következtet arra, milyen módon lehet enyhíteni egy napjainkban még meg nem oldott problémát, az iszkémiás stroke következményeit.
AZ SZTE Mérnök Kar Folyamatmérnöki Intézetében dolgozik László Zsuzsanna, kutatási témája a nagyhatékonyságú oxidációs eljárások alkalmazása a vízkezelésben. A cél olyan tisztítási eljárások kidolgozása, amelyek alkalmasak lehetnek a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari szennyvizek, valamint a már felhasznált geotermikus vizek kezelésére.
Az utóbbi évtizedekben az egyetemi füvészkertek tevékenysége jelentősen bővült, a gyűjteménykezelés, a biológiai sokféleség bemutatása és megőrzése, az ismeretterjesztés mellett az oktatást és kutatást is szolgálja. A botanikus kert igazgatóját, Németh Anikót a kertben zajló tudományos kutatómunkáról kérdeztük.
Felföldi László, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék címzetes egyetemi tanára számol be az idén harmadik éves Choreomundus program sikeréről, az SZTE, a norvég Trondheim Egyetem, az angol Roheampton Egyetem és a francia Blaise Pascal Egyetem közös nemzetközi mesterkurzusáról.
Példakép, Presztízs- díjas és immár a Campus Hungary Program „neves fiatal kutatók” csoportjába választott tehetsége Letoha Tamás. A Szegedi Tudományegyetemen diplomázó kutatóorvost a Balassi Intézet Campus Hungary programot záró rendezvényén mutatta be, hogy munkájával miként kapcsolódik uniós projektekhez.
A Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) minden magyar tudományos kutató elhelyezheti és nyilvánossá teheti tudományos publikációinak bibliográfiai adatait és hivatkozásait. A tudományos adatbázisról Bernátskyné Babus Csillával, az SZTE Klebelsberg Könyvtár MTMT-csoportvezetőjével, az SZTE intézményi MTMT-adminisztrátorával beszélgettünk.
A fizika népszerűsítése a missziója a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetőjének, aki munkatársaival együtt számos rendezvényt szervez azért, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a fizikát.
Az elmúlt időszakban számos pályázatot nyert és valósított meg sikeresen az SZTE vásárhelyi Mezőgazdasági Kara. Horváth József dékán szerint a korábbi tempusos együttműködések jó alapot jelenthetnek a Horizont 2020-as pályázatokhoz. A kar pályázati támogatással foglalkozik a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok és melléktermékek energetikai hasznosításával is – más karokkal is együttműködve.
Az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont „Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 számú projektjének célja a nanostruktúrák komplex vizsgálata. A közös kutatási munka négy altémában – új funkcionális anyagok keletkezése, detektálás, modellezés, valamint biológiai és környezeti válaszok – folyik.
A mobiltelefon-hálózatok, a szociális hálózati alkalmazások és más korszerű technológiák használatával felhalmozódott információk új szempontokból való feldolgozását, új algoritmusokkal történő elemzését tűzték ki célul a Szegedi Tudományegyetem kutatói a FuturICT.hu projekt keretében. A program, amelynek gazdája az SZTE, számos alprojektből áll, és az Európai Unió 1,6 milliárd forinttal támogatja.
Janáky Csaba, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék munkatársa 29 évesen a legfiatalabb a Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi Lendület pályázatának nyertesi közül. Az elnyert támogatásból 2014–2019 között építheti ki és irányíthatja az MTA-SZTE Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot. Vele beszélgettünk szakmai elképzeléseiről, terveiről.
A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának részletes feltérképezése volt az tudományos felfedezés, amiért Pál Csaba biológus elnyerhette a 2014-es Szent-Györgyi Talentum Díjat.
Pusztai Bertalan, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese beszélt a mobilitásról és az általa előidézett otthonteremtés igényének egyik módjáról: a családfakutatásról.
A Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem éghajlatkutatói uniós pályázaton nyertek el 225 ezer euró támogatást arra, hogy mérőállomásokat helyezzenek ki az egyes városrészek klimatikus adatainak pontos megfigyelésére. A mérőállomás-hálózatról, a városban kialakuló hősziget jelenség hatásairól Gulyás Ágnes városklíma-szakértővel beszélgettünk.
Tabajdi Enikő, az SZTE Mérnöki Kar élelmiszermérnök, Gazdaságtudományi Kar kereskedelem-marketing szakos hallgatója magazinunknak bemutatta, mit jelent számára a tudományos diákkörben való részvétel, kutatás és szereplési lehetőség.
Kérchy Anna a Szegedi Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa, a Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport tagja. Kutatásait, kiemelkedő tudományos tevékenységét számos díjjal elismerték, 2014-ben Bolyai János kutatási ösztöndíjat nyert.
Az élő sejten belüli folyamatokat képes megmutatni háromdimenziós színes képpel az a mikroszkóp, amely az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének laboratóriumába érkezett. A Nemzeti Agykutatási Program támogatásával vásárolt műszerről, a szuperrezolúciós fénymikroszkópról és a 2014-ben Nobel-díjjal jutalmazott módszerről Erdélyi Miklós fizikust kérdeztük.
Egy magyar fejlesztésű, magyar gyártású napkollektor érdemelte ki az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a régió három kereskedelmi és ipari kamarája, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület V. Dél-alföldi Innovációs Díj pályázatának fődíját. A különleges terméket öt éve gyártják kis sorozatban.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alapított kutatócsoportot az USA-ból hazatérő Nagy G. László, a szegedi egyetem egykori hallgatója, aki 29 évesen nyerte el az Akadémia Lendület-programjának ötéves támogatását. Tudományos tevékenységének jelentőségét mutatja, hogy nemrég első szerzője lehetett egy, a rangos Nature Communications szaklapban megjelent közleménynek.
Egy start-up versenyen találkozott, és egészen a Microsoft innovációs világversenyéig jutott a kreatív fitneszalkalmazásával a szegedi egyetemistákból is álló csapat. A kezdetekről, a terveikről és a nagy versenyről kérdeztük az egyik alapító tagot, Boros Ákost.
Az SZTE Tehetségpont Kiválósági listája külön rangsorban értékeli a Tisza-parti universitas hallgatóit, a szervezet a legtöbb pontot elért diákot külön címmel jutalmazza. Az „Év Tehetsége” díjat 2014-ben Kutus Bence vegyészhallgató, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoport tagja nyerte el.
Szabados Ágnes, az RTL Klub hétvégi híradójában feltűnt fiatal műsorvezető is Szegeden végezte felsőfokú tanulmányait, és saját bevallása szerint ezer szállal kötődik a városhoz, az egyetemhez. A kereskedelmi csatorna hírolvasó székéig azonban hosszú és rögös út vezetett. Tapasztalatairól és a siker kulcsáról is kérdeztük az interjú során.
Napjainkban a szórakozóhelyeken egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a dizájnerdrogok. Gáspár Róberttel, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettesével, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet tanszékvezető egyetemi docensével arról beszélgettünk, hogy milyen tendenciák mutatkoznak a fiatalok droghasználatában, mik a legnépszerűbb szerek napjainkban, és mit tehetünk a drogmentes szórakozásért.
Hanga Máté, az SZTE Bölcsésztudományi Karának történelem szakos hallgatója mesélt saját szemszögéből az egyetemen eltöltött mindennapjairól, gyermekkori terveiről és beteljesülni látszó elképzeléseiről.
A szegedi egyetemisták a közelmúltban szurkolhattak a több szegedi taggal rendelkező Fool Moon vokálegyüttesnek, mely A Dal című nemzeti eurovíziós dalverseny 2014-es döntőjéig menetelt. Molnár Gábor alapító-dalszerzőt faggattuk.
Okostelefonokra okos alkalmazásokat fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem kutatói a FuturICT.hu projekt keretében. A program számos alprojektből áll, az Európai Unió 1,6 milliárd forinttal támogatja. A kutatások a mobiltelefon-hálózatok, a szociális hálózati alkalmazások és más korszerű technológiák használatával felhalmozódott információk új szempontokból való feldolgozását, új algoritmusokkal történő elemzését tűzték ki célul.
Bulatovic-Hajnal Edina kommunikáció szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen, most a nyelvtudományi doktori iskola elméleti nyelvészet alprogramjának elsőéves PhD-hallgatója. Babajelelést tanít, ebből a témából írja doktoriját is. A doktoranduszhallgatóval egy babajelelés-foglalkozás után beszélgettünk.
Krámli András, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Sztochasztika Tanszék professzora részben a 2014-es Abel-díjas matematikus, Jakov G. Szinaj hatására az 1960-as évek végén fordult a valószínűségszámítás, a véletlen matematikája felé. Az 1990-es évek végéig munkakapcsolatban állt az orosz matematikussal.
Az internet és a különböző online alkalmazások manapság korlátlan információáradatot és felhőtlen szórakozást biztosítanak, amelyhez már az egészen fiatal generációk is hozzáférhetnek. A hatalmasra fújt netlufinak azonban van egy árnyoldala is: adatlopás, vírusok, cyberbullying és sok más 21. századi digitális veszély fenyegeti a felelőtlen internetezőket. Ez ellen kívánnak tenni az EU Safer Internet Program tagjai.
Az SZTE Mérnöki Karon végez kutatást Nagy Valéria, témája, mint mondja, átmenet a férfias és a nőies területek között. A megújuló hajtóanyagok már hallgatóként is érdekelték. Kísérleteit most egy háztartási mikrohullámú sütőből átalakított berendezés segítségével végzi.
Kecskeméti Gabriella tizenhárom éve dolgozik az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. PhD-hallgatóként több kutatásban vett részt. Orvosnak készült, de rendkívül szerencsésnek érzi magát, hogy kutató fizikus lett, és hálás azért is, hogy egy inspiráló, nagyon jó közösségben dolgozhat nap mint nap.
Nagyot lépett a pikkelysömör és az akne kezelésének útján a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáját vezető Kemény Lajos professzor és csoportja. Munkájuk kapcsolódik ahhoz az uniós programhoz, amely a környezeti tényezők és a genetikai faktorok interakcióját vizsgálja az immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában.
Már hallgatókorában felkeltette érdeklődését a döntéshozatal, annak kapcsolata a depresszióval, skizofréniával és az alkoholfüggőséggel. 2013 novemberében, 32 évesen megkapta a Junior Prima Díjat, négy nyelven beszél, és örömmel segít hallgatóknak is problémáik megoldásában. Must Anita egyetemi adjunktussal az SZTE Pszichiátriai Klinikáján beszélgettünk.
Van az a mondás, hogy nagyon sok probléma megoldható, csak le kell fordítani a matematika nyelvére. Hasonlóképpen gondolkozik Vinkó Tamás is, az SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék Bolyai-ösztöndíjas kutatója. Az ő szakterülete ugyanis az operációkutatás, vagyis az életből vett optimalizálási problémák matematikai modellezése. Ennek a tudományágnak a mibenlétéről és lehetséges alkalmazási területéről kérdeztük.
A Gábor Dénes-díjas Gyimóthy Tibor arra tanítja hallgatóit, hogy munkájukban, kutatási projektjeikben mindig a maximumra törekedjenek.
„A molekula működésének a megértésében a fizikusnak rengeteg a felfedezni valója” – mondja Ormos Pál. „A biológiai anyag, például egy fehérje molekula, ami mozog és ’csinál valamit’, sokkal érdekesebb, mint mondjuk a szilíciumkristály.”
Szépség és a matematika címmel tartott előadást Lovász László. A szegedi József Attila Tudományegyetem egykori oktatójával a Magyar Tudományos Akadémia elnökét az SZTE felújított Bolyai-épületében hallgattuk.
A Tisza-parti universitasról sokat olvasni és hallani a napi sajtóban, az egyetem fakultásairól és széleskörű képzési kínálatáról - többek között - az egyetemi és kari honlapokon tájékozódhat az érdeklődő. De vannak olyan egyetemi büszkeségek, amelyekről az SZTE polgáraként szerezhetünk tudomást.
Tanulj Te is a Szegedi Tudományegyetemen, hazánk egyik legrangosabb felsőoktatási intézményében! De miért éppen az SZTE? Az okok közül egy: a jól felszerelt és megfizethető szálláslehetőségek.
Szeged a legjobb 10 európai egyetemi város közé került a Condé Nast Traveler portálon. Olyanok mellett olvasható a Tisza-parti universitasnak otthont adó város neve, mint Heidelberg, Krakkó, Leuven, Oxford.
Egy szegedi oktató-kutatónő, Enyedy Éva Anna munkáját is elismerték a L’Oréal–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázaton, amelynek keretében 2014-ben is három, kiemelkedő eredményt elért kutatónő munkásságát jutalmazták. A díj – amelynek összértéke 11 000 euró – odaítélésének célja, hogy minél több tehetséges nő váljon elismertté és ismertté a tudomány területén Magyarországon is, így is segítve kutatásaikat, pályafutásukat.