2020. május 25., hétfő
EN

„Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az égiek vagy bármi idetereltek az alagsorba”

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kecskeméti Gabriella tizenhárom éve dolgozik az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. PhD-hallgatóként több kutatásban vett részt. Orvosnak készült, de rendkívül szerencsésnek érzi magát, hogy kutató fizikus lett, és hálás azért is, hogy egy inspiráló, nagyon jó közösségben dolgozhat nap mint nap.

kecskemeti gabriellaKecskeméti Gabriella kutatófizikusként dolgozik az optikai és kvantumelektronikai tanszéken. Sokan csodálkoznak azon, hogy nő létére a fizikus pályát választotta. Eredetileg orvosnak készült, de többszöri próbálkozás után sem vették fel.


„Most már azt mondom, szerencsés vagyok, hogy így történt. Amikor nem sikerült a felvételim az orvosi egyetemre, akkor döntöttem el, hogy fizika szakra jelentkezem. A kutató szakot választottam, mert érdekelt a problémamegoldás” – mondja a fiatal kutató. Egyetemi hallgatóként harmadéven kellett projektmunkát végezniük. Nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy akkoriban rátalált DHopp Béla anyageltávolítással foglalkozó ablációs csoportjára, ami lézerekkel és azok orvosi alkalmazásaival foglalkozó kutatásokat végez. „Ez nagyon megtetszett, mert kapcsolódik ahhoz a szakmához, amit eredetileg szerettem volna választani. Hallgató koromban kezdtem itt dolgozni, itt írtam a diplomamunkámat, és utána volt lehetőségem arra, hogy a doktori fokozatot is itt szerezzem meg. Azóta is ebben a laborban dolgozom.”


Kecskeméti Gabriella, ahogyan munkatársai is, általában több kutatásban is részt vesz. A TÁMOP-pályázatoknak köszönhetően nagyon sok tématerületet lehet érinteni. A kutatónő idejének legnagyobb részét bioszenzorokkal kapcsolatos kutatások töltik ki, emellett orvosi témákhoz kapcsolódóan implantátumok felületének módosításával és javításával, valamint aeroszolok lézeres generálásával is foglalkozik. A TÁMOP által támogatott bioszenzoros kutatás alapelveit így foglalja össze: „Adott egy szenzoralap, amin két, szomszédos, aranyozott elektróda van. Az egyik elektródát polimer-fém kompozit vékonyréteggel fedjük le, melyet impulzus lézeres leválasztással készítünk. Mindehhez teflon és arany keverékét használjuk. A teflon vékonyréteg szivacsos szerkezetű, szigetelőként, míg az arany vezetőként működik. A két szomszédos elektródára, azt teljesen lefedve valamilyen vizsgálandó anyagot – esetükben glükózt és koleszterint – tartalmazó oldatot cseppentünk, majd konstans áramot vezetünk át a mintán. Az elektródák közötti feszültségváltozást A/D konverterrel mérjük. Az elektromos jelek feldolgozására az úgynevezett fluktuációval javított érzékelést (FES) használjuk, melynek alkalmazhatóságát eddig csak a gázdetektálás terén vizsgálták. A kapott eredmények feldolgozását analizáló programok segítségével értékeljük ki. Így detektálni tudjuk a különböző mérendő anyagokat. Az érzékenység és szelektivitás módosítható, fokozható az alkalmazott vékonyrétegek tulajdonságainak változtatásával. Ha sikerül olyan vékonyréteg-szerkezeteket előállítani, melyek a FES módszerrel kombinálva alkalmasak megfelelő érzékenységű és szelektivitású detektálásra, az emberi szervezetben található különböző vegyületek – könny, nyál és izzadtság alkotóelemeiből – kimutatására, lehetőségünk nyílik fájdalommentes – nem véralapú – koleszterin- és cukorszint meghatározásra.”


Kecskeméti Gabriella kutatásának eredménye tehát egy olyan gyorsteszt-technológia lesz, ami fájdalommentes vizsgálatot tesz lehetővé, és nem kell a pácienst megszúrni. Egyelőre mintaoldatokkal, különböző koncentrációjú glükóz- és koleszterinoldatokkal dolgoznak, illetve ezek különböző koncentrációjú elegyével. A kutatás sorsáról a fiatal kutatónő azt mondja: reméli, hogy az orvostudományban alkalmazni fogják majd ezt a módszert. Erre van is esély, hiszen minden kutatásuk alkalmazásorientált, a biológiához és az orvostudományhoz egyaránt kapcsolódik. A mostani egyelőre alapkutatás fázisban van, nagyon sok kísérletet végeznek, de a későbbiekben valódi mintaoldatokkal fognak dolgozni. Egyelőre a fő feladat az, hogy meghatározzák azokat a kísérleti paramétereket, amelyekkel pontos vizsgálati eredményeket kaphatnak majd az orvosok.


„Orvosokkal a kutatás ezen fázisában még nem dolgozunk együtt. Több publikációnk már megjelent a témában, és a Magyary Zoltán-ösztöndíjat is ezen projekt folytatására nyertem el. Ez a kísérletünk egyelőre alapkutatási szinten van, amit szeretnénk továbbfejleszteni, Smausz Kolumbán Tomi munkatársammal és Berta Zsófia MSc-hallgatóval. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”


A kudarc nem veti vissza, sőt, inkább arra sarkallja, hogy időt és energiát nem sajnálva tovább dolgozzon, még ha időnként egy probléma megoldása akár fél évet is igénybe vehet. Ilyenkor újabb irányokat, más eszközt, mérőmódszert vagy anyagot keres, illetve próbál ki.


„A kollégáim is nagyon elszántak, és kiváló kutatók, ha jól tudom egy kutatásuk sem végződött kudarccal. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az égiek vagy bármi idetereltek az alagsorba, a fiúk közé. Egyedüli nőként vagyok itt – hiszen a fizikatanár és fizikus szakos hallgatók között elenyésző a hölgyek száma –, de időnként a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének idejére egyetemi hallgató hölgyek is becsatlakoznak a kutatásokba. Nagyon inspiráló, amikor összeülünk, jönnek-mennek a gondolatok. Hopp Béla rendszeresen tart nekünk brain-stormingokat, amikor valakinek kell segítség. Együtt még nagyobb tudáshalmazt viszünk ezekbe a megbeszélésekbe, amiből lehet még inkább csipegetni.”

 

 


A jó kutató ismérvei


Kecskeméti Gabriella szerint a jó kutató számára alapvető tulajdonság a kíváncsiság, az hajtja előre az embert. Fontos a jó problémamegoldó képesség, hogy akár egy darab faágból és három műanyagpohárból egy kutató össze tudjon állítani egy kísérleti elrendezést, és meg tudjon oldani egy problémát. Elengedhetetlen a kitartás is. Úgy látja, azok, akik laborban dolgoznak és kísérleteket végeznek, pontosan tudják, hogy egy mérés nem mérés, egy minta nem minta, jó sok időt el kell tölteni azzal, hogy az ember sikert érjen el.

 

Nyemcsok Éva Eső