2020. május 25., hétfő
EN

Legyőzni a stroke-ot - Patkányagyszeleteket vizsgál a Sófi-ösztöndíjas hallgató

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány ösztöndíjában részesült 2014-ben Kocsis Kitti, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék doktoranduszhallgatója. A fiatal biológus patkányagyszeletek vizsgálatából következtet arra, milyen módon lehet enyhíteni egy napjainkban még meg nem oldott problémát, az iszkémiás stroke következményeit.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék 414-es laborjában alapvetően az iszkémiát és az ezzel kapcsolatos, idegsejtek védelmét célzó neuroprotekciós lehetőségeket kutatják. A laborban Kocsis Kitti az iszkémiás stroke modellezéséhez műtéti technikákat alkalmaz patkányokon. „Az állaton végzett eljárás során az agyat vérrel ellátó két fontosabb eret leszorítom, ezáltal jelentősen lecsökken a vérellátás. Ennek az érelmeszesedéshez hasonló állapotnak a következtében nem jut elég vérhez az agy, nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, így funkcionális károsodások lépnek fel, mely idegsejtpusztulásban jelenik meg” – magyarázta a doktorandusz. Az emberi szervezetre nézve ennek az állapotnak a stroke súlyosságától függően bénulás, idegi károsodások, a motoros és kognitív funkciók romlása vagy akár halál is lehet a következménye – tette hozzá.

 

Mire képes az acetil-L-karnitin?

 

Az ösztöndíjas hallgató kutatásaival ezeket a lehetséges következményeket próbálja kivédeni. Az állatokon végzett, iszkémiát előidéző műtét után az esetleges védőhatást kifejtő acetil-L-karnitin hatóanyaggal kezeli a rágcsálókat. A kezelési idő leteltét követően a bealtatás után a patkánykoponyát feltárja, és a vizsgálni kívánt agyi struktúrából szeleteket készít. Speciális eszközökkel és műszerekkel ezeken az agyszeleteken vizsgálja a kialakult változásokat, azt, hogy az oxigén- és glükózhiányos állapot következtében kialakuló idegi sérüléseket az acetil-L-karnitin hatóanyag képes-e kivédeni. Az iszkémiás állapotban ugyanis a sejtek energiametabolizmusa borul fel, az acetil-L-karnitin pedig az idegsejtek energetikáját állítja helyre, fokozza azok normál működését. „Napjainkban nagy problémát okoz, hogy a stroke-kal kapcsolatban nincs megfelelő gyógymód a klinikumban, ezért is fontos hogy olyan módszereket fejlesszünk ki, melyek alternatív megoldást jelenthetnek” – hangsúlyozta Kocsis Kitti.

 

Hatásosnak bizonyul a hatóanyag

 

A biológushallgató különböző protokollokban vizsgálta a kezelés hatását. Előkezelésként 5 napig alkalmazta az acetil-L-karnitint az állatoknál, és ezután történt csak meg az iszkémiás állapotot előidéző műtét. Egy másik vizsgálat során az iszkémiás eseményt követően végezte el a hatóanyagos kezelést. „Az előkezelésben sokkal hatásosabb volt a hatóanyag, ami endogén módon is jelen van a szervezetben, főként a májban folyik karnitinszintézis. Mivel a szervezetben is megtalálható anyagról van szó, nem kell mellékhatásra számítani magasabb dózis alkalmazása esetén sem” – magyarázta. Hozzátette: a karnitinek bizonyos százalékát teszi ki az acetil-L-karnitin, karnitinekhez húsokból és tejtermékekből is hozzájuthat szervezetünk. A doktorandusz kutatási eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálta, magyarországi és külföldi konferenciákon mutatta be.

 

Más modellen is teszteli

 

Az ösztöndíjas hallgató célja, hogy doktori disszertációjához vizsgálataiból egy teljes anyag szülessen, ezért más modellen is vizsgálja az acetil-L-karnitin hatását. Ebben az eljárásban nincs szükség műtéti technikára, hanem egészséges állatokból készítik az agyszeleteket – tudtuk meg. Megfelelő összetételű, mesterséges agy-gerincvelő folyadékot oxigénnel buborékoltatva életben tartják az állat agyszeletét, majd a perfúziós folyadék cseréjével váltják ki az iszkémiás állapotot. „Mivel a lecserélt folyadékban nincs tápanyag és oxigén, teljes agyi iszkémiát tudnak előidézni, majd műszerek segítségével az elektromos jelenségeket vizsgálni” – magyarázta a biológushallgató. Kiemelte: az acetil-L-karnitin alkalmazása azért is jelentős, mert nem testidegen anyagról van szó, így akár a későbbiekben az is elképzelhető, hogy a veszélyeztetett korosztály (mint például az idősek) táplálék-kiegészítő formájában juttassák be a szervezetbe, ezzel is csökkentve a stroke kialakulásának veszélyét.

 

Gajzer Erzsébet