A mesterséges beépítések, a különböző emberi tevékenységek által a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és hő miatt a városokban sajátos klíma alakul ki. Ennek következtében a városi levegő hőmérséklete általában magasabb, mint a környező területeké, ez az úgynevezett városi hősziget jelenség, amely legerőteljesebben naplemente után néhány órával érzékelhető – magyarázta Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető-helyettes adjunktusa.

A hőtöbblet egészségügyi és gazdasági következményei

Kiemelte: Szegeden is mértek már 7-8 fokos hőmérséklet-különbséget, és e hőtöbbletnek jelentős egészségügyi és gazdasági következményei lehetnek. Amellett ugyanis, hogy befolyásolja a városlakók termikus komfortérzetét, kihatással van a teljesítőképességre, az egészségi állapotra is. Egy hőhullámos nap az egészséges szervezetet is megterheli, szédüléssel és erőteljes folyadékvesztéssel jár, hőháztartásunk felborulhat. A szív- és érrendszeri betegek, az ízületi problémákkal küzdők, a kisgyerekek, kismamák és az idősebbek szervezete pedig az átlagosnál is érzékenyebben reagál a hőterhelésre.

Térképek az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásáról

A határon átnyúló projekt keretében elsősorban közvilágítási oszlopokra Szegeden 24, Újvidéken 27 mérőállomást helyeztek ki, melyek bejövő adataiból a termikus viszonyok és az emberi hőterhelés városon belüli eloszlását bemutató térképek készülnek. A léghőmérsékletet és légnedvességet mérő szenzorokkal felszerelt egységes mérőrendszerek az azonnali és a későbbi feldolgozás érdekében a mért adatokat 10 percenként vezeték nélküli kapcsolaton keresztül töltik fel egy központi adatbázisba. A beérkező adatokból az emberi szervezetet érintő hőterhelési indexet számítanak – magyarázta a szakember. Hozzátette: a mérőhálózat, melyhez hasonló egyedül Birminghamben található, 2014. január óta tesztüzemben működik, július végétől pedig teljes egészében üzembe lépett. A műszerek egy visszajelentő rendszeren keresztül meghibásodás – például töltöttség vagy áramellátásban jelentkező hiba esetén – üzenetet küldenek a központi szervernek, de távúton maga az állomás is szabályozható, átprogramozható. A mérőállomások által szolgáltatott meteorológiai és humán komfort adatok az URBAN-PATH projekt honlapján (http://urban-path.hu) térképen és grafikonon is megtekinthetők.

A projekt tudományos hozadéka, hogy az adatokból egyre több mindent tudhatunk meg a városi környezet viselkedéséről, arról, hogyan és milyen folyamatok befolyásolják a városi klimatikus jelenségeket, mikor erősödik fel igazán a hősziget jelensége, és hol alakulnak ki a városban olyan „hot spotok” (forró helyek), melyek hosszan tartó, erőteljes terhelést jelentenek a városlakók mindennapi életére – fogalmazott Gulyás Ágnes.

Előrejelzésekre is alkalmas a rendszer

A mérőhálózat nemcsak a városklíma aktuális alakulását, Szeged jelenlegi hőterhelési struktúráját mutatja, hanem 3-4 évnyi mért adatból alkalmas lehet előrejelzések készítésére, akár városrészekre lebontva is. A monitoringrendszerek által szolgáltatott meteorológiai és humán komfort adatok célja tehát a lakosság tájékoztatása mellett a döntéshozók befolyásolása is. „Cél, hogy a várostervezés szempontrendszerében nagyobb hangsúlyt kapjon a klímatudatosság. Európában ugyanis vannak olyan országok, ahol csak klímaterv vagy szakértői vélemény alapján lehet közterületeket kialakítani. Szeretnénk elérni, hogy hazánkban is érvényesüljön a klímatudatosság elve, a tervezők egy-egy köztér vagy lakótelep kialakításánál vegyék figyelembe a zöldfelületek fontosságát a termikus és humán komfort javítása érdekében” – tette hozzá a klímakutató, akitől megtudtuk, a zöld növényzet kialakítása az egyik legjobb módszer arra, hogy a városi hősziget jelenséget mérsékeljék, a hőterhelést csökkentsék.

Az egyes fafajokat úgy kell kiválasztani, hogy elviseljék a nagy hőt és a kevés felvehető vízmennyiséget, valamint a lehető legkellemesebb környezetet biztosítsák a lakosságnak. Ezért folyamatosan készítik Szeged fakataszterét is.

Gajzer Erzsébet