Bilicki Vilmos, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztés Tanszékének adjunktusa az okos alkalmazások fejlesztése kapcsán arra mutat rá: az okostelefon ma már egyre több ember számára elérhető. A mobiltelefont szinte napi 24 órában használják: egy felmérés szerint az emberek 91 százaléka a mobiltelefonja mellett alszik. A FuturICT.hu projekten belül számos kutatás valósul meg, az Okostelefon középréteg, valós idejű teljesen elosztott adatfeldolgozás című alprojekt célja többrétű, az egyik, hogy lehetővé tegye az okos alkalmazások kifejlesztését.

Beazonosítani egy falevelet

Olyan alkalmazást fejlesztenek, ami tanul, ami használja és kihasználja a különböző mesterséges intelligenciás tanuló algoritmusok lehetőségét úgy, hogy a tanítást a crowdsourcing, vagyis a feladat tömeges, önkénteseknek való kiszervezésével, azok együttműködésével valósítja meg. Most olyan alkalmazáson dolgoznak, amellyel le lehet fényképezni, és be lehet azonosítani egy falevelet túrázás során. Az okostelefon az azonosításra több lehetőséget ajánl fel, a felhasználó ezek közül választja ki a helyes választ. Ha ugyanazt a falevelet sok más felhasználó is megjelöli, akkor a telefon önmagától is képes lesz egy idő után felismerni a faleveleket.

Bilicki Vilmos hangsúlyozza: a projektnek nem az algoritmus megírása a végcélja, ez csupán egy mintaalkalmazás. A rendszer annál inkább finomodik, minél többen használják, minél többen címkéznek. Ezáltal „okosodik” a telefon.

Az egész világot meg lehet mérni

Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy olyan szoftvereket tudnak majd írni, amelyek képesek lesznek az elosztott, csak a telefonok együttműködésén alapuló tanulásra. Crossplatform alkalmazásról van szó, vagyis az alkalmazás minden okostelefon környezetben működik: a telefonok egymással osztják majd meg a felhasználói tapasztalatokat. A rendszer célja egy olyan tudású szoftver írása, amely privát adatok felhasználásával – az adatvédelmi törvények figyelembevétele mellett – képes elemzésre. Például ezzel a módszerrel már írhatnak olyan szoftvert is, amely az okostelefonokra érkező, banki egyenlegeket közlő SMS-eket összegyűjti, és a bankszámlaszámok tulajdonosainak beazonosítása nélkül össze tudja adni, hogy abban az adott pillanatban mennyi pénz van a felhasználók bankszámláján. A világ számos pontjáról nyerhetnek egészségügyi adatokat is, ha több ezer vagy százezer felhasználó használ például egészségügyi alkalmazást, tehát a módszer reprezentatív felmérések készítésére is alkalmas. Ahogyan az alprojektvezető kutató fogalmaz: az egész világot meg lehet mérni. Lényeges az is, hogy ezeknél a szoftvereknél az adatok nem hagyják el a telefont, és a kutatók igyekeznek az infrastruktúra-mentesség felé is elmenni, hogy ne legyen szükséges a szerverháttér sem. Ez ugyanis egyrészt költséges, másrészt felmerülhet az a probléma is, hogy a szerveren tárolt adatoknak ki a gazdája. A SZTE kutatóinak megoldásával az okostelefonok egymás között osztják meg azokat a szűrt származtatott információmorzsákat, amelyek az adott célhoz elegendőek, de mégsem veszélyeztetik a személyes adataink titkosságát.

Infrastruktúra-mentes alkalmazások

Ezen az alprojekten tíznél több kutató dolgozik, zömében Szegeden, a csoport másik fele a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa. A végcél egy olyan környezet kifejlesztése, amelyben könnyen lehet fejleszteni infrastruktúra-mentes okos mobilalkalmazásokat. Mindez a kutatás a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” című projekt révén valósul meg, melynek gazdája a Szegedi Tudományegyetem. A 2012. december 1. és 2014. november 30. között megvalósuló projektben az SZTE konzorciumi partnerei az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt., illetve a BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. A százszázalékos támogatási intenzitású FuturICT.hu projekt teljes költségvetése csaknem 1,6 milliárd forint.

Nyemcsok Éva Eső