Nagy G. László a soksejtű gombák evolúciójának hátterében meghúzódó biológiai folyamatokat vizsgálja bioinformatikai, filogenetikai és genomikai technikákkal. Középiskolás kora óta érdeklődik a gombák iránt, majd egyetemistaként az SZTE Mikrobiológiai Tanszéken mélyítette el tudását Vágvölgyi Csaba professzor irányításával. 2008-ban diplomázott, 2012-ben szerzett PhD-fokozatot. Már hallgatóként számos szakmai siker fűződött nevéhez, nyert OTDK-t, Sófi-ösztöndíjat biológus alapképzés, majd PhD kategóriában. Az utóbbi három esztendőt az amerikai Clark Egyetemen töltötte, a David Hibbett professzor vezette laboratóriumban, mely a gomba evolúcióbiológiában és összehasonlító genomikában világelsőnek számít. Az első évben társszerzője lehetett egy Science-cikknek, 2014-ben pedig első szerzője egy Nature Communications-közleménynek. Az Akadémia Lendület-programjának keretében tért haza ötéves támogatást elnyerve, 2014 szeptemberében alakított kutatócsoportot az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

„A legfontosabb tapasztalat, amit az USA-ból hazahoztam, az együttműködés, a szervezettség fontossága. Rendkívül profi hozzáállással találkoztam, a laborok között és laboron belül is elsőrangú volt a működés. Mindenki tudta, hol a helye, mi a dolga, és mindenki jó csapatjátékos. A kinti labor nem dolgozott több pénzből, mint sok itthoni labor, de minden munkamozzanatot annak a néhány nagy kérdésnek a szolgálatába állítottak, ami a csoportot érdekelte, ez pedig növelte az összeadott hatékonyságot” – avatott be az amerikai modell titkaiba.

Nagy G. László érdeklődésének középpontjában a gombaevolúció áll. Az USA-ban az egyik izgalmas projektjük a bioüzemanyagok termelésében szerepet játszó gombagének evolúciójára vonatkozott. „Azt kutattuk, honnan erednek ezek a gének, hogyan diverfizikálódtak, hogyan érték el mai funkciójukat, és ennek a tudásnak a birtokában hogyan lehetne még jobb, a biotechnológiában hasznos enzimet fejleszteni. Az úgynevezett fehérkorhasztó gombákban a növényi anyagok lebontására képes, hatékony enzimrendszerek találhatóak, ezeket például energiafüvek, megmaradó fűrészpor bioüzemanyaggá alakításához használhatjuk. Érdekes eredményünk, hogy amikor ezek az enzimrendszerek megjelentek az evolúció során, akkor, a karbon kor végén fejeződött be a globális szénfelhalmozódás, a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a kőolaj stb. kialakulása. Így a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásáért nemcsak magunkat, hanem a gombákat is hibáztathatjuk” – mutatott rá.

Lendület-pályázatának témája a gombák soksejtűségének evolúciója. Ez azért jelentős, mert éppen a soksejtű növekedés teszi képessé a gombákat az emberek vagy növények megbetegítésére. „Ha megértjük a soksejtű növekedésre való képesség eredetét és mechanizmusát, akkor az elvezethet a kórokozó gombák elleni védekezés hatékonyabb módjához is. Fontos feltárnunk, honnan ered ez a soksejtűség, illetve hasonlít-e egymásra az állatok és a gombák soksejtűsége, vagy ezek különböző módon alakultak ki. Érdekesség, hogy míg az állatok az egysejtűségtől azonnal a háromdimenziós létig ugrottak, addig a gombák két lépésben érték el a háromdimenziós soksejtűséget: elsőként gombafonalak alakultak ki, azután a háromdimenziós struktúrák. Az ötéves program során az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban – mely remek feltételeket biztosít a kutatáshoz – az a cél, hogy a soksejtűség evolúcióját megértsük a gombáknál. Jelenleg a leendő munkatársak keresése, a laboratórium berendezése és a számítógépes háttér megteremtésén dolgozunk, de mindeközben már zajlanak az első kísérletek is” – ismertette a folyamatot. Nagy G. László azt is elárulta, továbbra is napi szintű kapcsolatban áll az SZTE Mikrobiológiai Tanszékkel, a szakmai együttműködés rendkívül szoros, és abban is bízik, hogy a közeljövőben számos tehetséges SZTE-s hallgatót, PhD-st fogadhat, foglalkoztathat a kutatócsoportjában.

Hazacsábít

A tehetséges kutató hosszú távon Magyarországon képzeli el jövőjét, karrierjét, ehhez pedig nagyszerű állomásnak tartja a Lendület-programot – úgy fogalmazott: az ő példája is bizonyítja, ez valóban olyan kezdeményezés, mely alkalmas arra, hogy külföldről hazacsábítson magyar tudósokat.

Pintér M. Lajos