2020. május 25., hétfő
EN

Projekt, ahol porszemnek számít egy szabadalom

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagyot lépett a pikkelysömör és az akne kezelésének útján a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáját vezető Kemény Lajos professzor és csoportja. Munkájuk kapcsolódik ahhoz az uniós programhoz, amely a környezeti tényezők és a genetikai faktorok interakcióját vizsgálja az immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában.

kemeny lajosKemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinka igazgatója örömmel nyugtázza, hogy e súlyos betegség kialakulásáról az utóbbi időben sok új információ került napvilágra. A bőrt, a körmöket, az izületeket és ritkán a nyálkahártyát is érintő kór kezelésére több új gyógyszert is kifejlesztettek. Ezekhez az eredményekhez a szegedi egyetem kutatói egy új módszer kidolgozásával járulnak hozzá.

 

„A hagyományos kutatási módszer szerint a kutató a betegtől vett és kémcsőbe tett mintát újra és újra analizálja. Megnézi például a géneket, és próbál új következtetésekre jutni. Ezzel szemben mi a legújabb kutatási irányban indultunk el a bioinformatika használatával” – magyarázza Kemény Lajos. A bionformatikai módszerrel dolgozó tudós munkáját úgy kell elképzelnünk, hogy a kutató leül a számítógép elé, és megnézi például a génmintázatokat az eddigi tudományos közleményekből, a nyilvános adatbázisokból. A több százmillió adatot analizálva, vagyis a már meglévő adatokból kiindulva próbál új következtetéseket levonni.

 

Kemény professzor egyik munkatársa, Manczinger Máté érdeklődési területe kifejezetten a bioinformatika. Közös munkájuk eredményeként a nyilvános adatbázisokból bioinformatikai módszerekkel új terápiás célpontokat rajzoltak, feltárták a pikkelysömör betegség hátterét. Ezeket a célpontokat összehozták olyan további és ugyancsak publikus adatbázisokkal, amelyekben az összes létező gyógyszer, gyógyhatású termék, kemikália szerepel. Sőt az is megtalálható, hogy ezek a készítmények milyen fehérjéket, milyen „útvonalakat” befolyásolnak. Mindezt összesítve a pikkelysömör esetében közel száz olyan molekulát találtak, amely a betegség kezelésében hatékony lehet.

 

Szabadalmaztatják az új, a terápiás célpontok és különféle gyógyszerek azonosítására alkalmas bioinformatikai módszert. Itt nem az „amit”, hanem az „ahogy” jelenti a szellemi terméket. Más betegségeknél ugyancsak alkalmazható a módszer.

 

„Porszem a projektben, egy szűk szegmense a kutatói együttműködésben végzett nagyszabású munkának a szabadalmaztatás alatt álló eljárásunk” – emeli ki Kemény Lajos. A professzor hozzáteszi: az egyetem szerepe a kutatók által komputeres technikával föltárt, potenciálisan gyógyszerként alkalmazható vegyületeket azonosításával még nem ér véget. Azon dolgoznak, hogy azt is bizonyítsák: javaslatuk laboratóriumi körülmények között, vagyis „kémcsőben is működik”. A következő lépés az állatkísérlettekkel történő bizonyítás. Kemény professzor reméli, hogy ezt követően a gyógyszergyárak is megjelennek, hogy a kutatói ötletből – sok pénz és egy évtized múltán – gyógyszer legyen!

 


 

15-féle betegség, 50 irány

„A félidejénél tartunk a „Környezeti tényezők és genetikai faktorok interakciójának vizsgálata immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában” című, kétéves projektnek, amelynek eredményességét mutatja, hogy több területen – például a publikációk számában is – túlteljesítettük vállalásainkat” – mondja Kemény Lajos az általa koordinált programról.

Mintegy 15-féle betegségnek 50 irányból kutatja az okait több mint félszáz szegedi kutató a két évre tervezett, tavaly kezdődő projektben – tudtuk meg az uniós támogatású program koordinátorától, Kemény Lajos professzortól, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája igazgatójától. A vizsgálatok egy része arról szól, hogy részletesen feltárja: hogyan működik a szervezetünk immunrendszere, és ha ez megbolydul, miért és hogyan képződik például daganat. A nagyszabású munkában a szegedi egyetem kutatóin kívül például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont számos munkatársa is bekapcsolódik. Közöttük akad, aki például a muslica immunitását teszi nagyító alá, majd a látottak és tapasztaltak alapján következtetet az emberi immunrendszer működési zavaraira. Mások halakban nézik ugyanezt. E TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 számú projektje eredményeit a klinikusok, a páciensek élvezik, például a felfedezett gyógyszer hatáspontok révén.

 

 

Aknetörzsek

A bőr természetes immunitásának a mechanizmusával foglalkozó szegedi klinikai laboratóriumban „górcső alá veszik” azt a természetes toleranciát, amivel viseltetünk a testünk külső védőrétegén jelenlévő baktériumokkal, mikrobákkal szemben. Ugyanis azok a baktériumok, amelyek a makkegészséges ember bőrén is megtalálhatóak, bizonyos körülmények között súlyos betegséget okozhatnak. Ilyen például az úgynevezett akne, ami sokszor csak esztétikai zavar, máskor viszont nagyon súlyos és hegeket hátrahagyó, az életminőséget romboló betegség. Kemény Lajos és a szegedi bőrgyógyászati klinika munkatársai megállapították: az egészséges embereken és a pattanásos emberek bőrén nem ugyanazok az aknetörzsek virulnak. Vagyis különböző aknetörzsek a bőrön különféle súlyosságú gyulladást okoznak. Most azon dolgoznak, hogy miként lehet a megbillent bakteriális egyensúlyú bőr állapotát visszaállítani úgy, hogy azon csak az egészséges baktériumok maradjanak.

 

Újszászi Ilona