A három idei díjazott egymástól igen eltérő területeken tevékenykedik: a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Enyedy Éva Anna kutatásának eredményeként jelentősen csökkennek a kemoterápia mellékhatásai. A másik díjazott kutatónő, Korponay-Szabó Ilmaa gyerekkori lisztérzékenység okait szeretné megérteni. A harmadik elismerést Valkó Orsolya kapta, aki a füves gyepek ökológiai egyensúlyának helyreállítási lehetőségeit kutatja.

A kemoterápiában használható fémvegyületeket vizsgálja az SZTE kutatónője

Enyedy Éva Anna kutatásaiban azt vizsgálja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Vizsgálatai feltárják a mellékhatásokat kiváltó okokat, azért, hogy a rákos betegekhez már kizárólag olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A kemoterápiát a daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazzák, eredményessége sok esetben vitathatatlan, azonban súlyos mellékhatások lépnek fel a betegeknél: például hányás, hajhullás, vérszegénység. A rákkutatás világszerte az egyik legjobban támogatott kutatási terület, a kutatók olyan vegyületet szeretnének találni, amelyek hatásosan lépnek fel a rákos sejtek ellen, ezzel egy időben nem okoznak kárt az egészséges szövetekben sem. Enyedy Éva Anna elmondta: nem először pályázott a L’Oréal–UNESCO-díjra. Amikor idén volt egy nem fogadott hívása, és visszahívta a számot, a L’Oreal központja jelentkezett. Akkor már reménykedett, hogy a díjátadó ceremónia miatt hívják. A díj odaítélésénél egyébként figyelembe veszik, hogy a kutató az utóbbi időben mivel foglalkozott, és hogyan kívánja folytatni a munkáját. Vizsgálják továbbá a kutató teljes életpályáját, a konferencián való részvételeket, a publikációs listát, az oktatásokról szóló dokumentációt és a témavezetéseket.

Enyedy Éva Anna, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a fémtartalmú vegyületek vizes oldatbeli viselkedését kutatja évek óta. Néhány éve kezdett el foglalkozni a rákellenes fémtartalmú vegyületekkel, mert látható volt, hogy kémikusként még van mit keresni ezen a területen. A kutatónő egy szerencsés véletlennek köszönhetően találta meg ezt a területet: egy konferencián Berhard Keppler bécsi professzor javasolta, hogy működjenek együtt. Azok a vizsgálatok ugyanis, amit Enyedy Éva Annáék a szegedi egyetemen végeznek, hiányoztak a bécsiek profiljából, így a kettejük munkája jól kiegészíti egymást. A kutatónő azt mondja: a végfázistól még messze van a kutatásuk. Mivel a betegek számára ez a terápia jelenti az egyetlen reményt a gyógyulásra, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megóvják őket a végzetes mellékhatásoktól.

A jó készítmény nem bántja az egészséges sejteket

Az adjunktus a kutatás és az oktatás mellett fontosnak tartja – sőt, küldetésének tekinti – a tudomány minél szélesebb körben való népszerűsítését azért, hogy minél többen értsék és támogassák a kutatók munkáját. – Nagyon sokféle vegyülettel foglalkozunk, a módszerünk az, ami kötött. A klinikai gyógyászatban használatban már van három platinaiont tartalmazó készítmény, a most tesztelés alatt álló készítmények többnyire ruténium tartalmú komplexek. A klinikai fázisban lévő gyógyszerek többsége – a már működő és használatban lévő készítményekhez hasonlóan – a DNS, vagyis a sejt örökítőanyagának működését gátolja, blokkolja a sejtek szaporodását. Köztudott, hogy a rákos sejtek nagyon gyorsan osztódnak. Az a jó gyógyszerkészítmény, amely szelektíven a rákos sejtek osztódását tudja gátolni, viszont az egészséges sejteket nem bántja. Tehát elsősorban DNS-támadás-központúak ezek a fémtartalmú vegyületek, de más támadásközpontúak is vannak, amelyek a különböző enzimek működését tudják gátolni.

A kutatás tehát két irányba is fókuszál: olyan vegyületet kell előállítani, amely a rákos sejtek szaporodását meggátolja, emellett a mellékhatások fellépését is blokkolja. – Egyrészt a mi vizsgálatainkkal szeretnénk információt szolgáltatni azoknak, akik a hatásmechanizmust szeretnék megérteni. Mert még ha tudjuk is, hogy mi a végcél, és minek a működését fogja blokkolni ez a fémtartalmú vegyület, akkor sem biztos, hogy tudjuk, hogy az emberi szervezetben milyen formában érkezik a hatás helyszínére. A mi elsődleges feladatunk megvizsgálni, hogy az emberi szervezetben hogyan viselkedik ez a fémvegyület azért, hogy a hatásmechanizmust és a pharmokinetikai sajátosságokat is megértsük. A másik kérdés az, hogy az útja során hogyan lép kölcsönhatásba az emberi szervezetben lévő egyéb molekulákkal, például a fehérjékkel, mert nagyon gyakran ezek a kölcsönhatások felelősek a mellékhatások kialakulásáért. Tehát a mi kutatásaink ezeknek a folyamatoknak a megértésére irányulnak, mert bízunk abban, hogy ha megértjük, akkor segíteni tudjuk a gyógyszerfejlesztést, és tanácsot tudunk adni azoknak, akik új szereket állítanak elő, hogy milyen irányba induljanak el, hogy egy-egy a mellékhatásért felelős kölcsönhatás már ne alakuljon ki az új fejlesztésű gyógyszernél.

Messze még a kutatás vége

Enyedy Éva Anna a kutatás nehézségeibe is beavatott. Mint mondta: már négy-öt éve dolgoznak ezen a területen, de még mindig van sok nyitott probléma. És mivel egymás után jönnek elő az újabb és újabb készítmények, emiatt mindig újabb kérdések merülnek fel. Úgy véli: a kutatásuk vége még nagyon messze van, különös tekintettel arra, hogy a gyógyszerfejlesztés önmagában is nagyon fontos folyamat.

A díjátadó ünnepség megható, jól szervezett és szép volt. Ahogyan díjazott társai, Enyedy Éva Anna is köszönetet mondott a gálán azoknak, akiktől sok segítséget, amit kapott: a munkatársaknak, a hallgatóinak, a mentorainak, köztük Farkas Etelkának, a Debreceni Egyetem professzorának, aki a témavezetője volt, és elindította ezen a pályán. Szegeden Kiss Tamás professzornak, aki befogadta a bioszervetlen kémia csoportba, és azóta is támogatja. Hozzátette: a siker részesei a családtagok is, hiszen szakmabeli párja is támogatja és megérti a munkáját, és hálával tartozik a nagyszülőknek is, aki segítenek abban, hogy kétgyermekes anyukaként dolgozni tudjon. – Végül köszönetet mondtam édesanyámnak, aki sajnos már nincs közöttünk, de ő volt az első kémiatanárom, és ő szerettette velem meg a kémiát, azt a tárgyat, amit végül szakmámul választottam, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon büszke lett volna rám, ha ott lehetett volna a díjátadón. A fiatal kutatóknak Enyedy Éva Anna azt tanácsolja: legyenek nyitottak és kezdjenek el minél hamarabb tudományos diákköri munkát végezni, valamint a kutatás módszertanával foglalkozni.

Enyedy Éva Anna és a L’Oréal–UNESCO-díj

Enyedy Éva Anna 1975-ben született, az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Diplomái: Debreceni Egyetem, PhD-fokozat (2002) Kémia program Koordinációs Kémiai alprogram, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen angol-magyar szakfordító szak (1999). Munkásságát sok más díj mellett elismerték Bolyai Plakettel, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal és Magyary Zoltán Ösztöndíjjal is. Az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottság titkára. Két gyermek édesanyja.

A Szegedi Tudományegyetem kutatónői közül nem Enyedy Éva Anna az egyetlen díjazott: 2008-ben Széll Márta, majd 2013-ban Nagy Nikoletta részesült L’Oréal–UNESCO-díjban.

Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa ritka betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozik. Ő 2013 októberében vehette át az elismerést, erről a Szegedi Tudományegyetem Média Centruma is beszámolt. Ezzel mentora, Széll Márta nyomdokaiba lépett, hiszen ő 2008-ban kapta meg ugyanezt a kitüntetést.

A L’Oréal–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázaton az elmúlt 12 esztendőben mintegy 40 magyar kutatónő részesült elismerésben. A díjra évről évre olyan tudós nők pályázhatnak, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. Az ösztöndíj egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső