2020. május 25., hétfő
EN

Ahol a nemzetközi elit a mérce

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Gábor Dénes-díjas Gyimóthy Tibor arra tanítja hallgatóit, hogy munkájukban, kutatási projektjeikben mindig a maximumra törekedjenek.

gyimóthy tiborGyimóthy Tibor (1953) 2003 óta az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1997-ben megkapta a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Kalmár-díját, 1998 és 2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. 2008-ban MTA doktori fokozatot szerzett, 2012-ben Akadémiai Díjat, 2013-ban Gábor Dénes-díjat kapott. Kutatási területei között találjuk például a fordítóprogramokat, a programanalízist, illetve a gépi tanulást is.


Az 1300 lelkes dunántúli kis református faluban, Naszályon felnőtt Gyimóthy Tibor matematikai affinitása igen korán megmutatkozott. Nem véletlen, hogy középiskolai tanulmányait a tatai Eötvös József Gimnázium matematika-fizika tagozatán végezte, ami – vallott róla – meghatározta további pályáját. 1972-ben programozó matematikus szakon kezdte felsőoktatási tanulmányait a szegedi JATE-n. „Kalmár László professzor – a hazai informatikusképzés megalapítója – 1974 őszén meghívott MTA kutatócsoportjába, itt dőlt el véglegesen a szakmai sorsom. Már diákként segíthettem az akkori programozásban a kutatókat, majd az egyetemi szintű programtervező matematikus szak hallgatójaként a kutatásba is bekapcsolódhattam. Éjszakákat töltöttem a könyvtárban, bújtam a szakirodalmat, elsősorban az úgynevezett fordítóprogramok érdekeltek. Az egyik nyugatnémet kutató kurrens cikkében felfedeztem egy hibát, amit meg is írtam neki, ő pedig ezt követően szakmailag támogatott, segítségével jutottam el nemzetközi konferenciákra, ismertem meg a nemzetközi élvonalat a fordítóprogramok terén. Először kevesen dolgoztunk Szegeden ezen a kutatási vonalon, majd diplomamunkásaimból egyre komolyabb csapat épült fel. Az 1980-as évek közepén alkottuk meg első jelentősebb rendszerünket, majd az áttörést az első nagy ipari kapcsolatunk jelentette az 1990-es években: ekkortól működünk együtt a Nokia céggel” – idézte fel saját kutatói pályája, illetve az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszék kezdeti lépéseit Gyimóthy Tibor tanszékvezető egyetemi tanár.

 

Jelenleg több mint százan dolgoznak a tanszéken, illetve a tanszékhez kapcsolódó kutatási projektekben. A szoftverfejlesztésben az oktatás a lehető legszorosabban összefügg a projektalapú kutatásokkal, ennek szellemében a „munkatársak között” számos PhD-s mellett több tucat hallgatót is találunk, akik az egymás között csak „csibeneveldének” hívott környezetben éles feladatokon tanulják meg a csapatmunkát, a problémamegoldást és azt, hogy az ipari megrendelések esetében a 90 százalék sosem elég, 110 százalékra kell törekedni. Négy nagy kompetencia területen különösen aktívak, van olyan terület, ahol a legszűkebb nemzetközi elitbe tartozik a szegedi csapat. Sikereiket számos elismerés jelzi: hogy csak a legutóbbiakat említsük, az általuk – éppen a Nokia ipari partnerségében – kidolgozott Colombus szoftverminősítő módszertant és eszközrendszert a 28. International Conference on Software Maintenance (ICSM) 2012 konferencián – mely a terület legnevesebb tudományos seregszemléje – az elmúlt tíz év legnagyobb hatású fejlesztésének választották, Gyimóthy Tibor munkásságát pedig 2013-ban Gábor Dénes-díjjal jutalmazták. „A szoftverfejlesztés egyértelműen csapatmunka, itt nincsenek egyéni eredmények, nem egyedül dolgozunk az íróasztal mellett egy-egy témán, így ez utóbbi díj is egyértelműen a közösség munkáját dicséri” – mondta erről.

 

„Sokáig úgy hitték, a szoftvert egyszer megírják, aztán örök időkig jó, ám kiderült, ez nem így van: ugyanúgy elhasználódik, elöregszik, mint a hardver. A mi módszerünk lényege, hogy mérni tudjuk az akár több millió soros kódokat: a programkódból kiindulva elemezzük és feltárjuk, hol jelentkezhetnek olyan problémák, melyek meggátolják a továbbfejlesztést, és javaslatot teszünk a javításra. A másik fontos kutatás-fejlesztési irányt az open source (nyílt forrású) fejlesztések jelentik. A WebKit – melyben mi is dolgozunk, harmincfős csapatunk Európában az egyik legerősebb – egy hatalmas kódbázis, erre épülten fejlesztik, fejlesztjük például az okostelefonok böngészőit. APiacvezetőmultinacionális cégekkel dolgozunk együtt ezen a területen, miután konferenciákon és közösségi honlapokon bemutatott eredményeink hatására megkerestek bennünket. A mai versenyben kulcskérdés, egy böngésző mennyire gyors, mennyire használható. Érdekesség, hogy a nagy multik egy adott pontig együtt fejlesztenek szoftvert, aztán persze mindegyik lezárja saját specialitásait, melyeket mondjuk fél év múlva bocsát a közösség rendelkezésére, mikor már továbblépett. Ezen a területen borzasztóan gyors a fejlődés” – árulta el a professzor.

 

A szegedi csapat további erősségei között a mobil fejlesztéseket és a professzionális PHP-alapú webalkalmazások létrehozásátnevezte meg Gyimóthy Tibor. Utóbbi azért fontos, mert hallgatóik jelentős része hasonló honlap fejlesztési területen tud elhelyezkedni diplomával a zsebében, az előbbi területen pedig robbanásszerű fejlődés előtt áll a világ – és Szeged, a Szegedi Tudományegyetem számára is óriási esélyt kínál az úgynevezett telemedicina, illetve az e-egészségügy. Az SZTE-n jelenleg is zajlik egy nagyszabású projekt (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0073 – Telemedicina fókuszú kutatások orvosi, matematikai és informatikai tudományterületeken), mely jelentős eredményekkel kecsegtet. „Az SZTE meghatározó nemzetközi szerepet tölthet be világhírű orvoskara, matematikai és informatikai tanszékcsoport révén. Arra törekszünk, hogy létrehozzunk egy olyan központot, mely telemedicina típusú alkalmazások fejlesztését teszi lehetővé. Az idősödő társadalomban egyre nagyobb az igény rá, hogy ne kelljen mindig kórházi környezetben vizsgálni az embereket, hanem otthonukban is folyamatosan monitoriznilehessen őket. Mindez a prevenció szempontjából iskülönös jelentőséggel bír! Az okostelefonok korában technikai akadályok nincsenek, azonban még számos orvosi (validálási) és etikai, jogi kérdéstkell megoldani, és aztán a telemedicina előtt álló lehetőségekkorlátlanok” – jelentette ki.

 

Pintér M. Lajos