A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karát 2013 nyara óta vezeti Horváth József dékán. Mint mondta az elmúlt jó néhány évtized alatt neki és elődeinek sikerült kiépíteni egy olyan nemzetközi kapcsolatrendszert, amelyben európai és Európán túli egyetemek, szakmai szervezetek egyaránt jelen vannak. Mindezek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy további pályázatokon induljanak, és akár nemzetközi konzorciumokban vegyenek részt. Dékánhelyettesi kinevezése – 2009 óta – három Tempus-pályázatban volt érdekelt a kar.

Gyakorlatorientált képzéseket alakítanak ki

„Ebből egyet mi koordináltunk, mi voltunk egy 21 tagból álló nemzetközi konzorciumnak a vezetői” – magyarázta Horváth József dékán. „Az idén zárult pályázatnak a témája azt volt, hat balkáni egyetemen – macedón, albán és koszovói – a fenntartható mezőgazdaság és fenntartható turizmus területén létesítsünk új szakokat, akkreditáltassuk azokat, valamint az említett témakörökben alakítsuk ki a felnőttképzést, és szélesebb értelemben, társadalmi szinten fokozzuk a környezettudatosságot.”

Még folyamatban van egy közép-ázsiai országokat – Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán – megcélzó projekt, amelyben a Mezőgazdasági Kar partnerként vesz részt. Itt a környezetvédelemnek és környezetgazdálkodásnak a felsőoktatásba való beintegrálása a legfőbb célkitűzést. A harmadik projekt szintén balkáni, gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítását szolgálja, erősíteni igyekszik a mezőgazdasági képzés gyakorlatorientáltságát. Mintaként a karon folyó tangazdasági gyakorlati oktatást említette a dékán.

„A tempusos együttműködések jó alapot jelenthetnek a Horizont 2020 szempontjából” – mutatott rá. „Azt azonban fontos tudni, hogy a Tempus projektek oktatással és oktatásfejlesztéssel foglalkoznak, míg a Horizont 2020 elsősorban kutatási, kutatásfejlesztési projekteket takar. A korábbi pályázataink annyiban lehetnek hasznosak számunkra, hogy újra együtt dolgozhatunk a korábbi és mostani partnereinkkel.”

A hulladékok is hasznosíthatók

Horváth József dékán tudományos kutatási területe tágabb értelemben az agrárökonómia, vagyis az agrárközgazdaság, azon belül is a berendezkedés és a vagyonértékelés a mezőgazdaságban. A doktori értekezése az állattenyésztő telepek vagyonértékeléséi módszereinek a fejlesztéséről szól, a védést követően tágította a kutatási területet, kiterjesztette az alternatív gazdálkodás lehetőségei és annak gazdasági hatásai irányába – ideértve a falusi turizmust mint alternatív gazdálkodási lehetőséget.

„A Duna Stratégia keretében volt egy másik projekt, ennek a záróértekezletét nemrég tartották Temesváron. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok és melléktermékek energetikai hasznosítása, egyfajta biomassza-hasznosítás mint alternatív gazdálkodási lehetőség – erre kerestünk megoldásokat a projektben. Tavaly nyár óta, mióta dékán vagyok, a tudományos feladatokkal mérsékeltebben tudok foglalkozni, de az ilyen projektek megadják az alapot, hogy célirányosan dolgozzak” – mondta Horváth József.

A témát egyébként nem volt nehéz megtalálni – az talált rájuk. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok és melléktermékek energetikai hasznosításának műszaki-technológiai hátterével a karon ketten is foglalkoznak.

Biogázüzem összefogással

„Ennek az ökonómiai vonatkozásai a környékbeli partnercégek vezetőivel beszélgetve folyamatosan előjöttek: hogyan lehetne ezt a problémát úgy megoldani, hogy ne pluszköltség keletkezzen, hanem akár még hasznot is hajtson a vállalkozások számára? A Duna Stratégia projektben a német hohenheimi egyetem keresett meg bennünket, hogy szívesen dolgoznának velünk ebben a témában. Maga a hulladékfeldolgozás nagyon sok gazdasági, technológiai, műszaki kérdést is felvet: a kisebb vállalkozásoknak nem éri meg egyenként ebbe befektetni, viszont a kicsiket összehangolva települési vagy települések közötti szinten már létre lehetne hozni egy biogázüzemet. Ebben a tekintetben kiemelten fontosnak tartom az egyetem más karaival, kutatócsoportjaival történő együttműködést, ami a Horizont 2020 szempontjából is egy perspektivikus együttműködésnek látszik. A TTIK Biotechnológiai Intézetében Kovács Kornél professzor úrral, aki a Magyar Biogáz Egyesület elnöke is, már elkezdődött a közös gondolkodás” – árulta el.

A Mezőgazdasági Kar a Tempus-pályázatok és a Duna Stratégia mellett számos más pályázatban – HURO, IPA – részt vett, a projektek közül a dékán a határon átnyúló együttműködéseket emelte ki. A Norvég Alaphoz is pályáztak, egy projektjük Norvégia és Izland falusi turizmusával foglakozott, amelyet – munkájuk elismeréseképpen a Tempus Közalapítvány felkérésére – a közelmúltban mutattak be Budapesten.

Nyemcsok Éva Eső