2020. május 25., hétfő
EN

A netlufi árnyoldalai

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az internet és a különböző online alkalmazások manapság korlátlan információáradatot és felhőtlen szórakozást biztosítanak, amelyhez már az egészen fiatal generációk is hozzáférhetnek. A hatalmasra fújt netlufinak azonban van egy árnyoldala is: adatlopás, vírusok, cyberbullying és sok más 21. századi digitális veszély fenyegeti a felelőtlen internetezőket. Ez ellen kívánnak tenni az EU Safer Internet Program tagjai.

Az EU Safer Internet Program (SIP) célja – az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban – az internet és online technológiák használatának biztonságosabbá tétele, különösen a gyermekek számára, valamint a jogellenes, valamint káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása. A programban sarkalatos pontjai a különböző korcsoportoknak tartott fejtágító előadások, melyekről Som Zoltán, az egyetem Rektori Hivatalának biztonságtechnikai szakértője mesélt, aki maga is az önkéntesek sorát gyarapítja, PhD-hallgatóként pedig kutatási területe az informatikai biztonság.

 

som zoltánNem csak a gyerek lehet áldozat

 

„Vannak kiemelt célcsoportjai az EU Safer Internet a programjának, amely itthon az Országos Gyermekmentő Szolgálat felkarolásával működik. Ezekbe a csoportokba főként a gyerekek és idősek tartoznak, mindenki másért. A fiatalok már beleszületnek az internet világába, ám sokszor nincs előttük helyes minta, hiszen egyes dolgok még a felnőttek számára is újnak számítanak. Ilyen lehet a digitális lábnyomok kezelése, hogy milyen képeket tölthetnek fel, mit lehet megosztani, hogyan érdemes vásárolni a webshopokból” – mondta Som Zoltán, utalva arra a sok veszélyre, amit a ma népszerű közösségi portálok rejtenek a tudatlan vagy kevésbé tapasztalt felhasználók számára.

„Az idősek is fontos célcsoportjai a tájékoztatásnak, mert ők szintúgy áldozatai lehetnek a különböző visszaéléseknek” – folytatta a szakember, majd megemlített egy biztonságtechnikai példát, amely rendszerint nagy megdöbbenést okoz a felnőtt hallgatók körében. „Meg szoktam kérdezni, hogy ki rendelkezik dombornyomású bankkártyával, amire a közönség nagy része jelentkezni szokott. Ekkor megosztom velük, hogy egy tipikus visszaélési formához nincs szükségük másra, mint a rajta lévő kód megjegyzésére. Ha ezt a rabló leleste, már nincs is szüksége rá, hogy a kártya fizikai valójában nála legyen, és szabadon rendelhet a nevünkben amit csak akar.” Ilyen egyszerű áldozattá válni. (Ezért javasolt a ’cvc’ kód eltávolítása a kártyáról.)

 

A cél a használható tudás átadása

 

A tudásátadás önkéntes oktatók segítségével valósul meg: ahol igény van rá, ott előadást tartanak a szükséges témában. „Ahogy a drogprevenciót célzó beszéd is hitelesebb egy egyenruhás rendőrtől, úgy az internetbiztonsághoz is érdemes szakértőt hívni” – jellemezte frappánsan a rendszert Som Zoltán. A különböző igények a csoport budapesti központjába futnak be, ahol aztán kijelölik, hogy melyik önkéntes tartja majd az előadást. A „megrendelők” lehetnek általános iskolai informatika és technika tanárok, de akár egy egyetemi karról is érkezhet kérés egy felvilágosító előadásra.

„A foglalkozások általában egyórásak, és jellemzően interaktívak. Igyekszünk olyan tudást átadni, amely használható is. A közhelyes tanácsok helyett, minthogy a jelszóra vigyázni kell, és minden egyes oldalhoz másikat kell megadni, olyan praktikus 'trükköket' mutatunk be, amelyek által egy sor jelszó könnyen megjegyezhetővé válik, ám mégsem veszítenek a bonyolultságukból. Továbbá hasznos programokat és oktató videókat is bemutatunk. Utóbbiak humoros voltuk miatt nagy sikert szoktak aratni a közönség körében” – mesélte a szakember.

 

Az internet nem felejt

 

Időről időre felborzolja a közhangulatot egy-egy hír, amelyben arról számolnak be, hogy egy hölgy a barátjának szánt egy pikáns képet, ám az később felkerült a világhálóra, és bejárta a fél világot. Máskor meg pellengérre állítanak egy iskolást, mert kikerült egy szünidőben készült videó, ami rossz színben tünteti őt fel. „Ezek nem csak az internet hozadékai” – szögezte le Som Zoltán. „Régen is történtek szóváltások a játszótéren és a focipályán, néha tettlegességig fajulva. Ám ez akkor és ott el volt intézve, mindenki levezette a feszültséget, utána ment minden a maga sodrában, másnapra pedig már el is felejtették. Mi változott? Ma már videó is készülhet a veszekedésről, és ha ez felkerül az internetre, akkor láthatják az osztálytársak, tanárok, szülők. Emiatt a feszültség elévülése sem marad el, mert a hetek, hónapok múlva is láthatják a megosztott videót.”

Emiatt fontos tudatosítani az emberekben és főként a fiatalokban, hogy az internet igenis egy kétélű fegyver, amelyet ha felelőtlenül, a pillanatnyi „poéntól” vezérelve használnak, akkor komoly anyagi vagy lelki kár okozható mind önmaguknak, mind az ismerőseiknek.

 

Őszi Tamás